Kötéltáncot járok sötétben
a lét és nemlét határán.
Magamra vagyok felfeszítve,
magammal állok ádáz perben,
és a jelen sivárságán
csak néhány emlék
fodrozódik,
mint horizonton
eltűnő hajók.
Ajtó
Elindult Jákob létráján lefelé,
de néhány fok után megállt.
Eszébe jutott,
hogy megnézze,
bezárta-e
maga után
az ajtót.