Ébredés
Álmodtam. Mit? kérdezte és
fölém hajolt az Ébredés.
(Ő nem képes álmodni soha.)
Utat. mondtam. Utat? de hisz
az megkísért és messze visz,
sokszor nem is tudod hova!
Holnap majd hozzá-álmodom a célt;
magam s a bennem búvó lépteket!
Még el sem indultál, de már kalandozol,
mondd, miért is kellek én neked?
Miért ébredsz, izzadsz, teszel-veszel,
ha álmaidban csodákkal létezel
s sziporka lesz, mit eltakar a por.
Néztem az Ébredést, amit fölém hajol
és meglebben vöröslő hajnalhaja
s fülébe súgtam: érted álmodom.
- alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges