ÉRTED SZÓL A HARANG
Érted szól a harang
édes hazánk,
hogy megmaradj
imádkozunk érted:
Miatyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved,
jöjjön el a Te országod,
hogy ne folyjon újra vér
a pesti utcákon!
Ne sírjanak az
orgonasípok,
mert mint nehéz kő
nyomja lelkünket
az emlékezés...
Legyen meg a Te akaratod
miképpen a mennyben, azonképpen
itt a földön is,
ahol még a fegyver ropog...
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma;
Milyen szabadság ez?
Rendőrcsizma tapos
dicső testén
és zászlónkon;
szeméből vért,
s könnyet fakaszt a gáz,
és félni kell, ha
ünnepelni hív a hon?!
És bocsásd meg a mi vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
Maradt még dolgunk
éppen elegendő...
Te mondod meg, Uram
- ha eljön az idő -
ki a vesztes és
ki lesz a győző.
..és ne vigy minket a kísértésbe!
Mégis szívemből kívánom
csak egyszer még
dobogjon vad vihar
a pesti utcákon,
s a régi fényes Nap
ragyogjon zászlónkon!
Akkor új dallam kél
minden orgonán,
a vihart szellővé
varázsló kéz alatt,
szívünknek tetsző,
békét hozó,
de (előbb) szabadíts meg a Gonosztól!
Ámen
*
Saját fotó
- D. Bencze Erzsébet alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges