Óda helyett [szavakat megelőzve]
Dicsérni őt, ahogy annyiszor. És persze magad.
Általa. Együtt rezgéseitekben újra meg
újra ráérezni horizonton túlmutató
távlatokra. Nagyravágyó program, de úgy tűnik,
teljesíthető. Igaz, egyre fáradságosabb
valami újat mondani — folyvást ugyanarról.
Csigavonalban róva köreid szédülésig,
felismerni, azután megélni mindazt, ami
eltér az előző ciklusokban felismerttől
és megélttől, végül pedig alkalmas szavakat
találni a megnevezéshez. Elviselni az
érzetet, hogy időnként mintha vészesen fogytán
lennének. Merni és főképpen tudni hallgatni,
remélve, az aszály elmúltával ezúttal is
termékennyé válnak a most még sziket virágzó
árterek. Ám mégsem ebbe kapaszkodsz, mióta
nem hökkent meg többé a gondolat, hogy meghallja,
ami(kor) a szavakat megelőzve benne szól(sz).
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges