minden
földi – égi
válság- s világvégi
báli szezonra
micsoda
kristálylás
foglalatolvadásig
szédítő
csillárgalaxisok
fénye
szemhéjunk alatt
forgunk
szívszelíd
egymásba kapaszkodásban
köröttünk
megszűnt világban
illetlenül mindig
egymással párban
te & én
banális keringő
kifulladásig
az utolsó táncig
ama komor díszletű
legvégső szobában.