Alkonyod szürke egén
Inog az idő
Gomolyog elméd
Bizonytalan léted
Súlya alatt
Reszket a lélek
*
Nem riadsz hangos szóra
Ám néha hullámokat vetsz
Amit az önsajnálat fuvall
Ne hagyd a Napot
Lenyugodni haragod felett
Angyalok raja vár
A bíborfelhők versenyt úsznak
Átölelem helyetted a
Mindenséget
*
Kupolánk alatt
Megbúvó díszletként
Rejtve virul a vágy
Szívünk még ver
Utoljára kinézünk
Az alkony ablakán
*
Saját festmény: ALKONYÉG - akril, vászon (40x50 cm)