Az elmélet gyakorlata
/sartre-i gondolatok/
Lettél ismerős idegenség!
Helyét keresi bennem a léted,
hogy Te legyél Én, az a Másik,
lényembe zárva hajnaltól pirkadásig
a rezgést, a fényt, a szót, ami vagy,
bennem ismered meg igazán magad
ahogy megítélsz, s ahogy megítéllek.
Átlényegülni késztet a lényed!
Ki leszek? S Te ki? Hittel, értelemmel
lélek vagy, érző, tele rejtelemmel.
Egy Másik világ,- a magadtól szabad-
kell,hogy a Másban megismerd magad!
Helyet kereshet nálam a léted,
lényegem ízét, titkát, ha érted;
s én, aki benned magamat hiszem
mert akarom, magammal viszem
a hitet, hogy bennem magad látod,
valós lényedet bennem találod.
Te - Én leszel már és Én - Te leszek!
Lényed, ha mégis visszaveszed
volt önmagad vissza hiába várod;
rezgéseink atommezeje nem szabad,
sokkal szegényebb, sokkal gazdagabb
lényegünkből ami majd megmarad.
- koosán ildikó alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges