(Vonul-tolul egész tömény
csapatban a fűszernövény,
földből szökken föl az égig,
ízek, s illatok kísérik.)
Egész Apollóig szárnyal
jellegzetes zamatával,
régen dicsőségnek adták,
ma ízéért falatozzák,
értő Gourmand, falat mámor,
fölismerni illatáról,
napfény párja, víz szerelme,
s örökzölden él e cserje,
rosszat nem tesz, csakis jót mer,
kulináris népi gyógyszer,
s babérból kap, hogyha rá fér,
koszorút a teli tányér.