Beavatás
Tereget az este, szürke leple
madárraj röpte, ha bokorra hull.
Utánam nyúl, elém peregnek
morzsái múló napomnak,
gazdag, kinek kitelnek percei.
Lágyan simulsz az élhez,
s ha kevéssel beéred
titkok tárulnak fel,
mint ez az est ma.
Ennyi a béred
redők közt bujkáló,
hogy lassan beavatnak.
Mint, ha lenn volna minden,
s fenn, csupán díszlet a kifli Hold.
- Takács Dezső alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges