Bizonyosság (kezdeni kellene valamit)
A „gyermekké tettél” kiszolgáltatottságának
nyomai nemcsak az elme, de a psziché merev-
lemezéről is már évtizedekkel ezelőtt
végleg törlődtek. A vágy titokzatos tárgya is
azonosíthatatlanná vált, hiszen sejtjei
vagy fél tucatszor kicserélődtek azóta, hogy
legutóbb láttad. Ráadásul tökéletesen
tisztában vagy kötöttségeiddel. Akkor mégis,
miféle függőség lehet, amelytől nem tudsz (és
meg sem próbálsz) szabadulni? Letéve utolsó
maszkodat, mi az, amit még mindig feltétlenül
meg akarsz mutatni magadból — neki? Megannyi
kérdésre tőle vártad a választ, de rossz helyre
címezted őket. Csakis magadban találhatod
meg: a fölismert anima bizonyosságában.
Mindegy, hogy ő mit gondol erről, és mit érzékel
belőle, a tény kétségbevonhatatlan. Így hát
kezdeni kellene valamit vele. Ha lehet,
együtt. Most ennyi teljesülhet(ett) belőletek,
de a hátralévő idő talán elég lesz, hogy
fölkészüljetek: másodszor már ne szúrjátok el.
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges