Úgy megyek eléd,
mintha előkelő vendég
érkezését várnám;
szellőztetem párnáidat,
friss ágyneműt húzok,
a fejre állított székeket
az asztalra teszem,
kiporszívózom a szőnyeget,
megfőzöm kedvenc ételed,
a féltve őrzött
hollóházi porcelánt
is előveszem,
lemossuk az autót;
fénylik, mint nagy
szkarabeusz ékszer,
robogunk az állomásra
- nem jöttél el mégsem -