(ma van a tánc világnapja)
Az ujjhegyekbe mozdulat nyilall,
és átborzong az izmokon a dal,
villan a szem, moccan a száj, az arc,
a pillanat már percek óta tart,
majd forrón vibrál, leng a levegő,
a testből újabb test bújik elő,
meg-megpendül az íj-feszes derék,
szökell a láb, s az ömlő dalba lép.