Elringatlak
Nem kell,
hogy arcodon lássam
a mosolyt,
vagy a bánatot.
Rég bennem élsz
tűzvarázzsal,
hevíted,
hűtöd vágyamat.
Véremet
felkorbácsolod,
mint ridegen
tartott ménest.
Arasznyi létemhez
hozod
karodban
a messzeséget.
Nem szólsz, hogy jössz
s mikor mész el.
A szomszéd olykor
rád köszön.
Csillagporként velem
égsz el,
álmaid fölött
őrködöm.
Nem számít,
hogy mi lesz holnap.
Elringatlak,
s elringatsz.
Feltűzöm égre
a Holdat,
hogy lássalak,
mikor itt hagysz.
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges