• копирайтинг
  • копирайтер
  • SEO копирайтинг, сео копирайтинг
  • рерайтинг
  • контент для сайта
  • наполнение сайта
  • написание статей, статьи на заказ
  • рекламная кампания
  • обслуживание сайтов
  • биржа статей
  • пресс-релизы
  • копирайт, копирайтеры
  • Emlékmezőkön 1.

    |
    theodor képe

    Orwell disztópiájában 1 nincs helye történelmi alapokon nyugvó nemzeti azonosságtudatnak, érdekkifejeződésnek, önálló gondolkodásnak. Az 1984 kormánya négy fő minisztériumból áll, melyek nevei pontosan a feladatuk ellentétei: „a Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a Szeretet-minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel.”

    A napjainkban megvalósuló globális birodalom alapeszméjét Kopátsy Sándor a „Nyugat felé” című könyve 362-363 oldalain így fogalmazza meg: „A társadalomnak joga van az érdekeiért minden eszközzel harcolni. E közösségek nem mondhatnak le arról, hogy érdekeiket más közösségekkel szemben, akár erőszakkal is érvényesítsék.” Kopátsy ugyanitt kifejti (ld. 324. oldal), hogy a társadalom nem a tagjai, hanem saját érdekeit védi , és ez az érdek nyilván csak a tagok kis hányadának érdekeivel eshet többé-kevésbé egybe.

    Szíria egyelőre ugyan kikerült a tomahawk cirkáló rakéták célkeresztjéből, de a két és fél éve tartó polgárháborúja és százezer halottja eszünkbe juttathatja az 1999. március 24-én kezdődő koszovói háborút, amellyel új fejezet nyílt a történelemben. Ugyanis először fordult elő, hogy a humanitárius szempontok megelőzték a nemzeti önrendelkezés elvét, lehetővé téve, hogy bárhol, és bármikor katonai erővel lehessen fellépni az olyan országok ellen, amelyeket a külső erők nem látnak elég demokratikusnak.

    Ez a vezérelv leginkább azért veszélyes, mert amint be is bizonyosodott, az országok közötti konfliktusokban alkalmazhatatlan az arányosság elve, és így a humanitárius okoknál fogva indított háborúk sokszor több szenvedést okoznak, mint aminek kiküszöbölésére megindultak. De veszélyes azért is, mert lehetetlen pontosan előre megfogalmazni azokat a feltételeket, amelyek megengedik, sőt kötelezővé is teszik, hogy egyes államok, államszövetségek háborút indíthassanak más állam(ok) ellen az ott élő emberek, embercsoportok életének védelme, vagy méltóságának és jogainak helyreállítása érdekében.

    Igazságos háború? Előzmények: KLA támadások, szerb ellencsapások

    Koszovóban 1996-ban hat embert öltek meg. 1997-ben azt híresztelték, hogy a KLA kapcsolatban áll svájci és németországi albán baloldali csoportokkal, fegyveres harcra készül, és ezt az USA titokban az első pillanattól kezdve támogatja. Több koszovói lázadó egybehangzó állítása szerint a KLA újoncok kiképzését az albániai Fekenben megtekintette Tom Meek, a tiranai amerikai nagykövetség katonai attaséja, valamint brit kollégája, Graham Wiltshire kapitány is.

    1998-ban rosszabbodott a helyzet. A KLA orvlövészei rendőröket, szerb hivatalnokokat, és a szerbekkel együttműködő (kollaboráns) albánokat öltek meg. Az UNHCR jelentése szerint ebben az évben 90 koszovói szerb faluból űzték ki az ott élő albánokat. Azokkal szemben, akikről a szerbek feltételezték, hogy a KLA tagjai, megtorlásokat foganatosítottak. A felperzselt föld taktikáját alkalmazták, melynek során a terroristák kifüstölése érdekében házakat égettek le. A retorzió a számadatok tükrében ekkor még viszonylag mérsékelt volt, hiszen a felek veszteségei: 1700 albán (főként harcos), 180 szerb rendőr és 120 szerb katona.

    A szerbek 1998 októberére a KLA-val egy erőteljes átkaroló hadművelet segítségével, az un. „Lópatkó”-val akartak leszámolni. De ez nem vezetett sikerre, mert a KLA partizántaktikát alkalmazott: a hegyi rejtekhelyeiről váratlanul támadott, majd gyorsan visszavonult.

    Az 1999. január 15-én a szerbek a koszovói Racak-ban 45 embert végeztek ki. Egyes nyugati elemzők szerint ez csak egyik felvonása volt egy újabb ördögi tervnek, amely szerint a szerbek a KLA-val most már úgy akartak leszámolni, hogy sorozatosan kisebb csapásokat mérnek rá, és egyben menekülésre késztetik az őket támogató lakosságot. A szakértők szerint a vérengzések arra szolgáltak, hogy a tétovázó albánokat meggyőzzék arról, ha élni akarnak, Koszovóból menniük kell.

    Mégis fenntartásokkal lehet csak fogadni azokat az állításokat, melyek szerint a szerbek már a bombázások előtt is a koszovói albánok teljes kiűzésére törekedtek volna. Hová is mehetett volna több mint 1.800.000 koszovói albán anélkül, hogy a szerbeknek ne kellett volna a súlyos következményekkel számolni?

    Jugoszlávia viszont saját szuverén jogának tekintette, hogy megvédhesse területi egységét, és ennek keretében jelentős katonai erővel is felléphessen a mind aktívabbá váló KLA-val szemben.

    1George Orwell: 1984

    _________________________________________
    Folytatások:

    http://www.artpresszo.hu/content/eml%C3%A9kmez%C5%91k%C3%B6n-2
    http://www.artpresszo.hu/content/eml%C3%A9kmez%C5%91k%C3%B6n-3
    http://www.artpresszo.hu/content/eml%C3%A9kmez%C5%91k%C3%B6n-4
    http://www.artpresszo.hu/content/eml%C3%A9kmez%C5%91k%C3%B6n-5

  • копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные статьи
  • слоган
  • нейминг
  • сео копирайтинг, SEO копирайтинг