• копирайтинг
  • копирайтер
  • SEO копирайтинг, сео копирайтинг
  • рерайтинг
  • контент для сайта
  • наполнение сайта
  • написание статей, статьи на заказ
  • рекламная кампания
  • обслуживание сайтов
  • биржа статей
  • пресс-релизы
  • копирайт, копирайтеры
  • Fekete hétfő

    |
    Kisslaki képe

    Mikor Ella hazajött a legelőről, az istállóban még nekiállt egy kicsit szénázgatni, én meg átmentem Oszmán Józsihoz, hogy átvegyük a számtant.
        Csak azért, mert az öreg Pálfi tanár úr helyére a Bakonyi jött frissen a tanáriskolából, aki még nemigen tudott osztályozni. Józsi mondta is, hogy a múltkor elvitte hozzá a sárkaparót, amit apja kovácsolt, látta, hogy a szobája tele van könyvekkel, mert még biztos nem tanulta ki őket. Azért rendes volt, mert megígérte, hétfőn ad még nekünk egy lehetőséget felelni mielőtt lezárja az osztálynaplót. Józsinak fontos volt, hogy ne bukjon meg, mert akkor mehetne Hoffmann úrhoz drogista inasnak.

        Egyébkén Józsiék az utca végén laktak egy szép, cseréptetős, sokablakos házban, mellette meg a kovácsműhely, ahol Oszmán bácsi idősebb fia, Béla, és még két legénye dolgozott néhány inassal. A mester ritkán volt ott, leginkább az istállókat járta, mert megyeszerte híres ló-gyógyász volt, s már az ükapja is királyi rendeletre vizsgázott Pesten a „Baromorvosi Oskolában.” Az Oszmánok sátoroscigány őseit még vagy kétszáz éve telepítette le a harcias gróf, mert nemcsak, hogy jó kovácsok voltak, hanem a puskák, és az ágyuk reparálásához is kitűnően értettek.

        Oszmán bácsi örült, hogy Béla fia majd továbbviszi a műhelyt, mert a vékonycsontú Józsi kezébe úgysem illett a kovácspöröly. - Majd elmegy drogistának, és Rozi mellett meg még kitanulja a nyavalyák orvoslását. A gyerek úgyis lelkesen járta anyjával a határt, s gyűjtötte az ezerfajta gyógyító gyökeret, növényt, s virágot. Rozi néni tudósasszony volt, s jártak hozzá a rászorulók a sokfejű testi, lelki bajukban. Szelíd asszony volt, de méregbe gurult, ha a fülébe jutott, ha az özvegy Ráczné, a másik füvesasszony kígyót-füvet kiált rá, és bolondsággal butítja az amúgy is babonás népet, csak hogy több csirkét, tojást, pénzt kaparjon magának. Tavaly meg is tépte Ráczné kontyát, mikor az asszony azt mondta a piacon, azért ő a legjobb tudója a torokfájás orvoslásának, mert kislánykorában gyíkot simogatott. Meg, hogy a süldő akkor talál haza az óljába az első kihajtás után, ha a gazdaasszony megrág egy marék kukoricát, és azt adja neki enni. Rozi néni erre azt mondta, hogy a disznó nem hülye, amúgy is tudja, hol az ólja, s széles mosollyal fizette ki a tettlegességért a tíz pengő büntetést a bírónak. Rozi néni nem szerette a hókuszpókuszt, nem olvasott rá, annak ellenére, hogy nagyanyja öreganyját megtortúrázták Kaposvár és Marcali tömlöcében egész addig, míg ki nem derült róla, hogy a néne tényleg boszorkány. Ezért aztán Iharosberényben megégették, de kegyelemből előtte megfojtották.

        Na, de a számtannál tartottunk. Éppen a lekváros kenyeret ettük a diófa alatt, amit Rozi néni kent nekünk, mikor betoppant a szomszédból Heller Irén, egy kosár naposcsibével. Azért hozta, mert Rozi néni nem ültetett kotlóst az idén. Örültem, hogy átjött, mert mióta észrevettem, hogy réklijét két kis halmocska böki a magasba, azóta fogócskázás közben csak őt kergettem. Józsi elárulta, hogy azért ilyen formás Irén, mert titokban megkérte a mamát, hogy segítsen neki gyorsan erősödni. Erre kapott egy halom görögszénát, hogy teába főzze, mert ettől érik mindene. Irén elcsodálkozott, hiszen Oszmán bácsi is ilyet adott a lovuknak, mikor annak hasmenése volt. - Arra is jó -, mondta a mama, ő meg alig tudta visszafogni a nevetést az ajtó mögött, ahol hallgatózott.

        Épphogy elkezdtünk viccelődni Irénkével, mikor Rozi néni megkérdezte:
        - Na, mi lesz a tanulással?

        Akkor vettem észre, hogy otthonfelejtettem a számtankönyvet, s ráadásul Józsi sem találta hamarjában az övét. Nem nagyon bánkódtunk, mert másnap úgysincs iskola Horthy Miklós születésnapja miatt. Áldja is meg érte a Jóisten. Irén jött a segítségünkre. Mondta, szombaton úgyis ráér Matild, s majd átjön segíteni nekünk a tanulásban. Rozi néni kedvelte a lányt, aki a matúra után az uradalom irodájában dolgozott. Igaz, csinos lány az a Matild, de sajnos már nagyon öreg volt; úgy saccoltam, van vagy húsz éves. Meg különben is Béla fogja majd feleségül venni, legalábbis így súgta meg nekem Józsi, s azt is, hogy Béla már titokban tervezi is a kézfogót. Sőt, már a prímásnak is adott tíz pengő foglalót.

        Másnap tényleg jött Matild. A diófa alatt aztán becsülettel elkezdtünk osztani, szorozni, majd jöttek a törtszámok és a tizedesek. Csak Józsi mondta, mire való az, mikor az altestmosáshoz való szárítmányt az anyja is bögrével méri az acskóba. De Matild leintette, hogy Józsi alapjában értelmes gyerek, és a számtan tényleg nem boszorkányság.

        Aztán eljött a rettenetes fekete hétfő!
        Én megúsztam, de Józsi csak makogott, mint egy sült hal. Persze, hogy megbukott. Mikor Matild délután átjött érdeklődni, s látta a magába roskadt, könnyes szemű gyereket, csak annyit mondott, hogy majd este visszajön.
    Már késő volt mire a kisasszony beszólt Rozi néninek, hogy Bakonyi tanár úr kijavította jóra Józsi jegyét, mert ő felelősséget vállalt, hogy a gyerekkel bepótolja az egész évi anyagot, csakhogy az ősszel tanonc lehessen.

        Józsival madarat lehetett volna fogatni örömében. Tényleg két hét tanulás után rájött, hogy milyen marha volt, hiszen az egész pofonegyszerű.

    Szeptember elején Hoffmann boltjában Józsi már boldogan töltögette a demizsonokba az ecetet, teregette a szárítani való növényeket. Közben a faluban már kénezték a hordókat s durrogtak a karbidágyuk, hogy a seregélyek le ne zabálják a termést. Holott a madarak ettől a zenebonától tudták, hogy lehet jönni, mert megérett a szőlő. Októberben a szüreti bál utáni vasárnap, meglepte a falut a vasárnapi nagymise után az új kitűzött hirdetés, hogy Bakonyi Benő és Heller Matild kisasszony házasságkötési szertartása Szent Barbara napján lesz a templomban.

        Mindenki örömmel nézett a lakodalom elébe, csak Oszmán Béla volt bánatos. Leginkább azért, mert Patkó Gyuri, a prímás nem adta vissza a tízpengőst.

  • копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные статьи
  • слоган
  • нейминг
  • сео копирайтинг, SEO копирайтинг