Esteledik, mint halálra vált pillangók
szállnak alá a perzselt nyári levelek.
Fák alatt guggoló bokrok bogyóit arany párák színezik.
Valahol egy sóhaj halad, késő nyári felhők alatt.
Az életemre gondolok... üres a régi pad,
múló időm lassan álomba ringat.
Halkan suttog, mintha fuvolát fújna a nyárban...
Ősz közeleg, benne elmúlás van.