Felkiáltójel
Koosán Ildikó
Íráshalmazt zokszóval sűrűn teleírva
kap fel könnyeden, vág földhöz újra
ez a tomboló időorkán, s úgy mossa el,
mint játék-papírhajót a háborgó tenger.
Hová leszel ma-holnap kisember?
Ráncos arcok izzadtságcseppje csordul;
kordon közé zárt falatnyi léttér a jövő,
villámlik, dörög, kenetlen csikordul
minden ajtó, ami felé terel a cselszövő
ígéret, minden szándék új tiltásra lel.
Túlfejlett, kihalásra ítélt óriásmamut
a világ,a jólét lejárt füstködben illan el,
ki tudja, a hatalmak tűzszekere mire jut?
Kész csoda kisember, hogy még létezel.
______________________________
2012. május 1