nézem az ismerős tájat
sápadt arca nem lett
vidámabb; friss szántások
álltak be a sorba
a víztükrök se fogytak
jégbőrösen ásítoznak...
a természet -sebesült katonáinak
sorfala között halad a vonat
gallyaik ősz óta- földön árválkodnak
a zöldülni-rest-tájban
gomba módjára, csak
a szemét tarkállik... kevesen
utazunk
az ifjúság apránként
leszállt: ablaküvegre karcolva
tán, valamelyikük
hagyta itt
diszlexia-gyanús "névjegyét"
2009-03-27