Fukar istenek
Azt tiltották tőlem
a fukar istenek,
amit sóvárogva vártam,
hogy választhassak
zsenge gyerekfejjel
jó és rossz között
mint a többiek,
mikor a jót jónak,
a rosszat rossznak láttam
s erősebb volt bennem
az ösztön, mint az érdek.
Csak az lett az enyém,
amit mástól elvett
a kifordult világ
égi mannaként
és odaadta másnak.
Kezes ajándék volt,
kézről kézre járt
puha árnyak közt omlón
s ragyogott a lélek,
a nyálcsordult öröm
áhított fényillata,
mit átszűrt az Isten
a fenyőfaágon.
Kevésszer a jót,
többször a rosszat
mérte bőkezűen
s megtanított
könny-hullajtott csendben
hálásnak lenni.
Amit tiltottak régen
a fukar istenek,
égzengés volt bennem,
galaxis, erőtér,
hogy meg ne gyengüljek,
akarhassam én is,
mint a többiek
magaménak tudni ott fenn
a világmindenséget.
Tudom az élet véges,
és nem bosszant már semmi...
adj még Uram, ha el is veszel,
most és itt a földön
akár jót, akár rosszat,
míg megszakad a szívem.
Ítéleted holtomig sújt csak...
...és egy kicsit
hadd higgyem még,
mint akkor ott gyerekként
mikor rád vártam,
a lehetséges helyett
a lehetetlent...
ma is valóságnak
Hogy a jót
és a rosszat is
el tudjam viselni.
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges