Ginsberg ne üvölts
A vers meghallgatáshoz kattints ide!
szútra
kockáidról a pontok már rég lekoptak
de te még mindig megszállottan
morzsolgatod a csont sorsvetődet
az idő alpakka markába helyezted tökeidet
hadd szorongassa
s ha összekoccannak mint repedt harangok
orákulumi csendben
már azt hiszed hogy
az angyalok is maszturbálnak
zakatolsz
mint korom-ittas gőzmozdony végighugyozva
ismeretlen utak talpfáit
és a legrepedtebb lesz vánkosod
fáradt olajjal ölelkezel és álomba dönt
a kifulladt kéj szaga
mit gyűrt éjszaka kiöklendezett
az évek mint elírt menetrendek
dübörögnek el a fejed felett
észre sem veszed
úgy menetelnek
bitangolsz
skótkockás nyakkendőddel törlöd fel út mocskát
Ginsberg ne üvölts!
üvöltöd
felvered poshadt álmából
minden nyamvadt tűkanyar verebeit
a borgőzös csehók cégérei megremegnek
és te csak bámulod
a számozatlan útjelző kővet
limesed vonalát jelzi tán
körbevizelt teredet
eddig és ne tovább
és úgy teszel
mint a mezítlábas vándor
gyolcsot bontó napsütésben
hátadra emeled mérföldkövedet
és két ásítás között
összebogozod a hajszálrugókba gabalyodott idő
hullapóz világát
egy nyáltól csepegő sárkánymese álommal
mint sánta kutya ha csavargó ikrájában felejti fogát és
páratlan lábon vonszolja el fájdalmát
a döglött macskák vermétől
mint nyöszörgő szélkakas mely lezuhant rozsdás tornyából
agyoncsapva tyúkot tojást
és megmártózik sárgájában
mit számít ha a földalatti nem áll meg az
oktogonnál
és kéjgáz vigyor kísér
-vigyázat az ajtók záródnak-
az ebnek is teljes árú vonaljegy dukál
hiába vetkőztél ki magadból
és csörgeted bűzös menhelyek láncait
kiverten
hajnalra graffitis művészek festik át a tereket
street art performance
ugorj csak Yves Klein az ürességbe
ugorj
veled tartok
és klein blue-ba csomagoljuk
a másnapos reggel lerókázott macskaköveit
- Lucskai Vincze alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges