ARTpresszó - művészeti portál - versek, irodalom, próza

Hajdina-szalma,
cserfa a bocskor,
nyírfa a nadrág,
láncosi bot szól,
süveg virágzik,
pántlika rajta,
hej, regülejtem
mind idecsalja
azt, aki hallja.
Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,
csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:
Porka havak esedeznek,
De hó reme, róma!
Nyulak, rókák játszadoznak,
De hó reme, róma!
Benyomoztunk a faluba,
De hó reme, róma!
A Bus Ferkó udvarába,
De hó reme, róma!
Kelj föl gazda, Isten szállott házadra!
Mondjuk-e, vagy nyomjuk?

Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,
csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:
Regülöm a gazdát, a gazdaasszonyát,
Adjon a nagy Űr Isten
Ennek a gazdának
Négy kis ökröt, egy kis bérest,
Arany ostort a kezébe,
Avval hajdigálja,
Rétököm, régi törvény,
Ej regö rejtem!
Azt is megengedte a nagy Úr Isten!
Hajdina-szalma,
cserfa a bocskor,
nyírfa a nadrág,
láncosi bot szól,
süveg virágzik,
pántlika rajta,
hej, regülejtem
mind idecsalja
azt, aki hallja.
Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,
csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:
Itt is tudunk egy szép legényt,
Kinek neve János,
Ott is tudunk egy szép leányt,
Kinek neve Fáni,
Pöndörgesse, röndözgesse,
Mint róka a liba farkát,
Még annál is jobban.
Hej regülejtem
Mind idecsalja
Azt, aki hallja.
Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,
Csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:
Amott ereszkedik,
amott ereszkedik
három sebes madár,
aranyfejű,
bársonytollú,
pávafarkú madár.
Kelj föl Hold, ne menj be!
Csillogj előbb, világosíts!
Úgy menj Jeruzsálembe!
Hej, regülejtem,
Mind idecsalja
Azt, aki hallja.
Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,
csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan.:

Amott van egy felhő, feketül-sötétül,
iramos folyóvíz, csodafiúszarvas,
ragyogó-agancsos, fényes-diadalmas,
fekete felhőtől csillogósra szépül.
Lánc dobban, csörren,
Tűz-bika fújtat,
Fényes agancson
Mithras napisten,
Körben a csillagok zúgnak,
Pázsit a vízpart,
Gyönge füvében
Szép csodaszarvas
Hadd legelésszen.
Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,
csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:
Hajdina szalma,
Cserfa a bocskor,
Nyírfa a nadrág,
Láncosi bot szól,
Süveg virágzik,
Pántlika rajta,
Hej, regülejtem
Mind idedcsalja
Azt, aki hallja.
Én mondom,
én mondom,
pogány-szép
regös dal
zuhogjon, zubogjon
fölmentett szavakkal,
és másképp, ahogy rég:
Gyújtatlan gyulladjék, ojtatlan aludjék.