Hőség
Szívszaporít, lüktet, tép és fortyog,
vér feszíti szét börtöne falát.
Nem hatnak rá álszent akva-kortyok,
pulzál az agy, tompul, bomlik a gát.
Árnyékba hull lustán és sört vedel,
kiszáradt torkon a hab fennakad.
Korsók szomjas hada díszmenetel
s pucéran lövell tűzkockát a nap.
Hőség és hűség csak szemfényvesztés,
míg a nyár hő-fokol s el nem enged,
kiráz a frász. De jön szeptember...és
mint rossz álmot, ezt is elfelejted.
(Nagytarcsa, 2011 augusztus 27)
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges