Odakint a szél esőt, zivatart hord.
Vizes, csipkézett ágakon át szalad,
messze fut a gondolat.
Sorakoznak emlékemben
a régi karácsonyok, s van
a most... itt-ott, ahol
már a keresztek sem vállalhatók.
Tenni kellene valamit, úgy álom előtt gondolom:
..." mert tiéd az ország, a hatalom...
mindörökké"... zúg fülemben, úgy akarom!
- Ámen - felel az én lelkem,
s elém jön a múltból az én távoli
- karácsonyom.