Nálam járt az Isten.
Reggel volt, kopogott.
Hófehér hajamból
fenyő-zöld lombot font.
Hullámokat tűből
egyként hajlította
- megvilágosultam -,
maga volt a csoda.
Kérdeztem, mit csinált,
felelte, csak játszott.
Megsúgta a titkát,
a bűvös varázsszót.
Közeleg a tél már,
eljő a Karácsony,
hogy elmondjam neki,
az én kívánságom.
Azóta én játszom,
egy üdvösséggel felér.
Fenyő-zöld a hajam.
A lelkem hófehér.
(Kép: Internet)