a csend mi ég a lelkemen
s a bús mosolyra könny szalad,
neked kiáltom: elveszem,
karod ma meg, ha nem ragad
te légy a Jó, ha rossz vagyok,
te óvj, töröld le könnyemet,
szemem cserébe rád ragyog,
s az éj sötétje felnevet
ezernyi szó, mi feldalol
csak érted izzik, ég, terem,
erős kezed ma átkarol:
megáldod így az életem