Az emberért, kit felzabált a rák.
A másikért, ki szétitta magát,
szív szakadt meg, vére folyt,
aszfalton lett furcsa folt,
mert túl korán aludtak el,
maradni kell, maradni kell.
Számolgatni csillagot,
meglesni az ablakod,
hallgatózni hajnalban,
kiáltani, ha baj van,
ölelgetni karcsú fát,
fogni a Nap sugarát,
markomba,
szétszórni mit összeraktam,
nyugtázni végül, jól mulattam
köztetek emberek.