saját fotó
Lelkem tükrében naponta nézhetem
milyen fényterek verődnek vissza,
milyen hangulatban kél az értelem,
létezésem terhét a reggel, ha beissza,
s a gondolat alkalmi eszenciáit
gyújtópontjain hol itt, hol ott felmutatja,
a kimondott szó mennyire számít,
hogy zugaimat gondtalan belakja?
homokból préselt kristálykő ragyog?
kagylókínból tán igazgyöngyszemek?
milyen meg nem tervezett állapot
e nap, ha ma is csupán vendéged leszek?