nem múlhat el soha éjszaka
talpba fúródott tövis lüktetésével
görcsökké rándult bajainkkal
bordák páncélzatán áthatoló fájdalom késével
gyulladt szálkákkal megvetett körömággyal
vértolulással a homlokcsont mögött
dobhártyán doboló indulattal
fölöklendezett sérelmekkel
kezeletlen gennyedő sebekkel
oktalan haraggal szíveinkben
nem múlhat el többé éjszaka
és macskaléptek nesztelen könnyedségével
olajozott egykedvű fegyelemben
bordákhoz hozzánőtt páncélingben
vaskesztyűkkel óvott körömággyal
a hiány hiányával a homlokcsont mögött
dobhártyán csak a csönd zúgásával
örökre feledett sérelmekkel
csont- és lélekfűrésszel kikezelt sebekkel
elegáns közönnyel szíveinkben
sem múlhat el többé éjszaka
mert ujjaink ölelkezése nélkül
nem múlhat el soha éjszaka
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges