Kellene valaki
lelki-társnak
- míg csahol a csend
s rám alkonyodik -
ki megfoszt
magamtól hogy lássak
acél-hidegen
a csillagokig
s leigáz
hogy vérem forr
s lázadok
ordas szívvel
keresztre feszülten
Valaki
akiért
meghalhatok újra
földöntúli
pergőtűzben