Se vele, se nélküle
Elmegy, kit örök vita köt hozzád,
ahogy köti bevett várfalak
alatt ostromzár az ostromoltat.
Harag, öröm, szóba szúrt szók,
ajak-asszók, fénylő érvkörök.
Rangok, posztok, villám-riposztok.
Előretolt s hátravetett hadak
benned is, benne is, mint apró
paraziták tovább élnek, éltetnek
s túlélnek, mint át nem gondolt
könnyelmű gondolat.
Szemtől szemben dalol a szó,
szomjat kelt, szomjat olt.
Friss forrás, vagy hamvadó parázs.
Egymás nélkül a két fél
megnémult tetszhalott.
Nem élhetsz se vele, se nélküle,
ha nincs már, ami vonz.
Fura gravitáció ez, összeköt,
elszakítva is lebegőn egymáshoz.
Ne hitegesd őt hiába,
magadat se áltasd.
Ints megtartó búcsút neki ma,
hogy holnap újra láthasd.
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges