sokadik Móló
vigyázz mondom magamnak
mire vigyázzak (súgva kérdezem)
ahol tegnap és holnap összeér
a horizonton izzik a Jelen
így mindig Ma vagyok változó
utazás a sorsom hajóheteket
tologatok s messze (magamban)
vitorláim kibontom
de emlékké lett és elhajózott végleg
minden hímzett jel és raccsoló szavak
jegék jókák rejtik a legszebb meséket
s régen megőszült a szőke pillanat
azt hiszem ma messze tudnék szállni
az albatrosz álmánál is távolabb
pedig e kőről sincs kedvem fölállni
csupán a lélek röppen a test marad
s fegyelmezi tovább (ki tudja meddig)
a harci díszt öltött falánk sejteket
szinte éget e késő délutáni csend itt
fölöttem sirály köröz vajon KI lehet
- alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges