A Szent Péter-bazilika foglya
Fogoly voltam,
egy szobor látványának foglya.
Testestől-lelkestől rabul ejtett,
Michelangelo Piétája.
Könyv,
nem adhatja vissza,
vetített képe: a valóság illúziója.
Telhetetlen lettem.
Újra és újra, közelébe férkőztem;
a bazilikáról sem
alkottam képet - Eljövök máskor is - megígérem!
A felmagasztosult bánat,
igazi hitre hangolt; talán most értettem meg
Michelangelot: Jézust nem éreztem halottnak, testét
a Géniusz különös állapotban hagyta,
amikor az utolsó ölelést,
márványba faragta.
Jó ötszáz-éve
alkotta a Mester - Ettől szebben,
azóta sem figyelmeztetett
senki, a "Feltámadás ígéretére".
/prózavers; átirat/
Eredetije
2007. szeptember 27.-én íródott.
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges