Veronikának és Barnabásnak
cickány cikkan
szúnyog trécsel
nádlevélen
ódon vízcsepp
gurul éppen
méla teknős
lába elé
s lenn a vízben
fényes pontyok
apró lárvák
csöpp porontyok
sereglenek
elmozdul a
fény aránya
némán suhan
barna kánya
hirtelen jött
ma az este
nádirigó
berekedt de
párjával
még perlekedne
minden csónak
mélyen alszik
üres hullám
jön a partig
nem szállít már
ma több titkot
s fönt is lent is
csillag csillog