Az utolsó hant is ragyog,
ahogy a lélek földbe nő,
az összes sírdomb tetszhalott,
és világít a temető,
a messzi tűntekkel vagyok,
s míg apám citálom elő,
a csillagokkal ballagok,
s egy rejtett út bukkan elő,
most lent is fönti fény ragyog,
de pulzáló és lüktető,
míg fölkelti a tegnapot
egy fölfoghatatlan erő.