ARTpresszó - művészeti portál - versek, irodalom, próza

ezt a helyet álmaikban többen látták
úgy tudják hogy
holtak őrzik

fogasain nem kabátok
hullák lógnak
büféjében néhanapján
több ember-szendvics
egymással jól megrakottan
erotikus mozdulattal
dagonyázik
a cégér szerint nem túl régen
Alan Ginsberg
szendvics-ember
is járt itt egyszer

(bár ő szegény
már nem él)

a bejáratnál fejét tartva hóna alatt
udvarias
öreg portás
gyolcs kezével
nyit meg ajtót
hogy elénk tárva megmutassa

a fülekben jól mutató zongorabillentyűk
az éjjel is pontos napórák
a nyakra tekerhető húrok
a torokba fagyott kiáltások
a félbehagyott mozdulatok
üres vásznak
fekete kréták
megolvadt viasz-szárnyak
értelmetlen de mégis jól hangzó mondatok
meghibbantan repkedő ám végül mégis remekül hazataláló üveggalambok
napalmos kerekeken dodeskadenező vonatok
neonhangyáktól nyüzsgő bolyok
profilból és szemből is teljesen idegen arcok
és álarcok

igen széles választékát

kaotikus ködből gőzből is jut itt bőven
akár lila vagy kicsit halvány
de választható rózsaszín is

sajnos nem kóser a sörök habja
nagyon gyanús
rebesgetik hogy másból készült
hogy míg a neon-hangyás volt a csapos
a gaz a sörhabot a saját
csonthabjával
viking módra
felcserélte

és van itt még egy belső terem
trambulinnal
a halál-ugrás erről
tuti halál
különösen
egy vízre szomjas
medencébe

nagy melegen ajánlhatók
az „egyszer használd majd gyorsan dobd el"
és a kurgánokból
hatósági engedéllyel most kiásott
síri csendek

aki pedig leglegek-re vágyik
az veszélytelenül túladagolható
eksztatikus csendeket is
találhat a polcokon

egyébként meg semmi panasz
jó a műsor
az a legjobb
amikor a bűvészinas
a legdrágább
és legnagyobb
kristály-csendet
úgy vágja a zongorához
hogy szilánkjai
a billentyűkön
szétgurulva
órákon át
passiókat
játszanak
ezzel aztán
egy közeli bádogkrisztust is
úgy meghatnak
hogy a lepotyogó bádogkönnyek
elismerőn tapsikolva
csöm-csöm
csöhömpölnek

a hely előtt sokan vannak
köztük szamár
tolvaj is van
zárórakor
bunkósbottal
és szerző-jogi kézikönyvvel
jő a Mester
arca szelíd
bár egyet-kettőt odasuhint
néhányukra keresztet dob
de végül mégis megbocsátó
áldást is oszt majd' mindenkinek
és mielőtt útra bocsát
megígéri a búsulóknak
hogy lészen gyógyír
mert lesz még itt csend
több mint elég
holnap is

_______________________________________________________

Bp., 2007.05.15.