Utolsó suhintás
A fák igéje, állni
s talpon maradni
utolsó fejszecsapásig,
míg két levél egymásba
kapaszkodik s virágimába kezd.
Átbukdácsol köztük a szél.
Viharvert ágakon harmatkönnyek.
Törzsük meg nem születő
gyümölcsökről álmodik.
Köréjük térdelnek füvek, virágok.
Úgy néznek fel rájuk, mintha
mennyekbe indulnának,
hol Isten várja őket.
Hát nem gyönyörűséges
szörnyű halál ennyi szépség
egyetlen gaz suhintástól.
(Kép: Internet)
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges