Vágy
Karnyújtásnyira a horizont,
tejfehér sűrűség nyomaszt,
fejedre zúdul, súlyos az égbolt,
lüktetve kapkod benned a vér.
Hiába keresed, nyomát se látod
távoli hegynek csúcsát,
templom tornya ködbe borulva
eltűnt a sudár jegenye.
Lélek nem mozdul, kihalt a város,
félelem trónol mindeneken,
Ébredni kéne, mozdulni, szólni,
van még mifelénk okos értelem.
Bágyadt lelkeken úrrá ne legyen
más népek által megszabott hit,
Oszladozzék már a tétlenség kínja,
bújjék elő újra a fény!
- Kádár Sára Hajnalka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges