Vesztegzár
Zúzmara, dara, fúj a szél,
friss szántón didereg a dér,
amennyi van, pont annyi nincs,
a fagy szorít, mint kézbilincs,
a szél kutakodva oson
a dermedt villanydrótokon,
az Isten éppen verset ír,
kezében égnyi kék papír,
s megregulázva a jelent,
ránk simítja a végtelent.
- Mityka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges