(A vers elkészülte után felötlött bennem az Auschwitz cím is; de az már egy egészen más vers lenne. Majd valaki más egyszer azt is megírja, á la Pierre Ménard.)
/Azt hiszem, én itt ezúttal csak az "és" vagyok :)/
Ez a ciklus hat régebbi versemből áll össze, amiket természetszerűleg töröltem.
Ez már tényleg az utolsó, önfeltárni megkísértett - pardon, megkísérelt :) - retro-ciklusom, 2004-2005-ből: a teljességhez.
/Ez a ciklus nem széplelkeknek, hanem keményszivűeknek és keményszavúaknak való. (Esztétikai értékről vagy értéktelenségről most nem beszélek.) /
(Legszívesebben a próza-rovatba tettem volna mértéktelen hosszúsága miatt ezt a "versciklus-monológot", ami már születésekor is egy tömbből való izzó láva volt. Szerepel benne két olyan vers, ami fenn van itt külön is, de mégsem ugyanazok a versek: némileg mássá és talán érthetőbbé válnak így együtt a többivel.)