látófát a tömő térre
lecsonkolt ágai hegyére
verjen fészket a vezér kolomp
fürkészni a véget
Kányádi Sándor köszöntése
"No de sebaj, belenövök."
A vers meghallgatáshoz kattints ide!
még vagyok
a képtelen tér
torz képén
feszülő délkörök szorításában
mint vérrögök
vonyító
balga magyar
még vagyok
jó cimborám mit szólnál
ha itt ennél a vén kolompnál
jazz-muzsika hangja szólna
Charlie szaxofonja
és elsüllyednénk mi ketten
egy fotelnyi mélyben
bong egy slukk és ismét bong
*
északi szelek
lám nyírfám már vetkőzik
gereblyém felett
*
A vers meghallgatáshoz kattints ide!
szútra
kockáidról a pontok már rég lekoptak
de te még mindig megszállottan
morzsolgatod a csont sorsvetődet
az idő alpakka markába helyezted tökeidet
akarsz e még tanulni vérem
és okulni tudnál e még
végre
ha már vesztve mindened
mert vesztve
*
kecskemét felöl
kivágódó kertkapun
vihar érkezik
*