Pillanatkép
kabátba bújni- már
tanácsos ; kukát vallatni
tartalmáról... kényszer
... adnám kabátom,
de - én is fázom!
a Versek
-álommal és valósággal
töltött, szellemi
étkek
pazaroltam időm P-től... Pestig
eddig, mindig
eszembe jutott valami
most
órák óta szenvedek rímtelen
- Sebaj! - "a jó költő is lehet"
időnként eszköztelen
... éreztem, tudat alatt - talán tudtam is, hogy nem katángkórónak hívják hűséges strázsáimat.
Nem kutakodtam mégsem, hiszen ez a név külsejük miatt- tökéletesen illett hozzájuk.
A kis beteg
Izgága lett. Nem találta a helyét!
A gazdája pörölt vele: - Cindri, be vagy sózva?
Vesztét érzi ez a macska!
az emberi elidegenedés
'futólépésben halad'
bekebelezi a
lehetőség és a látvány
sodródik a tömegbe ragadva
végül
teljesen eggyé lesz azzal
..............................................................
---- összetartozásunk hálója kifeszítetlen
rajta tátongó rések
ideköt múltunk, felállni is itt tanultunk
Anyáink
nem ezt szánták nekünk!
h a l a d o k, eső szemel
zártak
a kapuk, de néhol
nyitottak az ablakok
honnan vetted az erőt
- hogy voltál képes
ennyire megérteni
az embert, - az esendőt?