M.Simon Katalin alkotásai
Érints meg! (Szeretettel nem látó barátainknak)
Színek, színek,
Bölcsőm mélyén
Körülvesznek,
Fényből fésült szivárvánnyal
Riadt lelkem átölelik.
Gyógyírt hoznak kínjaimra,
Bekerítnek átkot oldva,
Igézettel láncra vernek,
Síromba is elkísérnek.
Kétely
Ismertelek…
Vagy csak úgy tűnik talán?
Arcod metaforákba csomagoltam,
Szemed az októberi ég,
Érintésed pórusaim mélyén őrzöm,
Csak hangod rejti a messzeség.
Ami örökre megmarad
Lehullhat a fák levele,
válthatja medrét ezerszer a vándor folyó,
de örök, mi bennünk forrást fakasztott:
a dombok konok duzzogása,
a sziklás oldal,
mely visszhangozza gyermekéveink,
iskolánk,
hol botladozva indult emberré válásunk,
templomunk,
mely reményt oltott belénk.
