Űzött némasággal
Saját fotó © - Copyright Pekka
Mikor az erdő lombjából fény szűrődik,
és suttog árnyékok felett lágy szenvedélyt
fodra az édes szónak – mint megannyi
barázdája az ősi és bölcs folyónak.
Ott simítja öblükbe éjszakák részeit
ágak morajától lenyugvó alkonyon,
hol napfény fonta keresztül az ég réseit,
bent bársony-halk mélyében dereng a szoba,
űzött némasággal fedi a kora’ éjt.
Belerivall szusszanásnyi lélegzete
egy álmos sóhajtásnak; álmodik talán,
mint aki szemérmes, vagy látogatót vár –
fel sem néz rá. Bent remegve rejti a fényt
az árny – kint ölébe hull – vágyait oltván,
már oszlik az éj részegítve a reményt
és suttog árnyékok felett lágy szenvedélyt
mikor az erdő lombjából fény szűrődik.
- Pekka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges