100 szavas novella
Zsiga
A délutáni nap ferde sugarai végig szántották az utcát megnyújtva az árnyékokat. A járda mellett álló fák árnyékát, a villanyoszlopét, a szemetes kukáét és a Zsigáét is, kinek akkorára nyúlt az árnyéka, akkorára, mintha egy mesebeli óriás lenne.
Zsiga békésen várakozott, tudta, hogy anya nem sieti el a bevásárlást. Mindent, háromszor is megnéz, az árát, a szavatossági idejét, az összetételét, az adalékanyagokat, meg még ki tudja mindent, amit csak ő tud.
Zsiga egyet-egyet kortyolt a kólás dobozból, meglátva az anyját eldobta a kólás dobozt és odalépett hozzá, venné el a tömött szatyrot.
- Előbb vedd fel a szemetet, amit eldobtál!
*
Gyárfás óvodás
Alábbi történet kedves unokaöcsémmel, Gyárfással esett meg. Már egészen kicsi korában is meglepte találó szavaival a felnőtteket.
Miután betöltötte a negyedik életévét, az édesanyja elvitte Gyárfást az óvodába, legyen gyerekek között, s tanuljon hasznos dolgokat. Tetszett a kicsinek az óvoda – a sok játék, a kicsi székek, kicsi asztalok, az óvónéni, a gyerekek, a dada, aki beült az apróságok közé játszani.
Délután, amikor az anyukája érte jött, alig tudott elszakadni a játékoktól. Öltözködés közben az óvónéni megkérdezte, hogy érezte magát a kisfiú.
- Tetszett itt nálunk? Jó volt?
- Jó! – válaszolta Gyárfás röviden. Majd kisvártatva hozzátette: - Holnap ti gyertek hozzánk!