Nem akartam én születni,
S élni, lenni nyugtalan,
Sok tehertől fördre rogyni,
Tudva létem oktalan.
Nem akartam egyre nőni,
Látni, vinni száz hibám,
Démonokkal szembe nézni
Majd, a létem alkonyán.
Nem akartam, ám az Isten
Kézbe vette lelkemet:
„Élj, te ember, s vidd a hírem,
Míg a sírod eltemet!”