Akarsz-e
Akarsz-e
szemem tüzében égni,
arcomról mosolyt csenni,
kicsalni apró titkaim?
Akarsz-e
csillagáradáskor
nonstop üzeneteid
után visszhangra lelni?
Hogy akarok-e
kékszárnyú estéken
szavakat koldulni tőled,
hogy a régit újra cseréljem?
Nem tudom már...
De azt tudom, hogy fáj,
mert ölelő karod nem találom,
minden pórusomat betölti hiányod...
Vigasztalsz-e
ha majd az éjszaka puha csendjét
felveri a kongó üresség,
és csak lesni jár be az emlék?
Akarsz-e reményt,
s egy szívet, mely nélküled
már nem egész?
Akarsz-e valaha még?
2016. február 11.
(Evokáció Nagy László: Akarom c. versére)
- D. Bencze Erzsébet alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges