a Csönd
néha jó volna
a csengettyűk nyelvét kiszerelni
erre gondolok pedig csönd van
híg csönd mely befolyt a kulcslyukon
és rám keményedik
ilyenkor szoktam verset írni
csörömpölő nappalokról
detonációkról melyek bennem laknak
ilyenkor hallom amint a folyó
kanyarodás közben csikorog a hordalékon
de most csak ülök az ablak előtt
nézem a várost üres zacskó
az éjszaka kiette belőle az életet
délután még nagy terveim voltak
de mostanra fölszívódtak
a fal repedéseibe bújtak
vagy kiestek az ablakon
a nagy terveknek magas
a harmadik emelet
csönd van továbbra is csönd van
megsüketülök bele
- alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges