Csak itt lehetnél!
- apám emlékére -
És olvadni kezdett a jégvirág,
szívemen hamuszín virág fakadt,
érted kondult a lélekharang,
és zúgva visszhangozta áldott neved.
A hajlongó fenyőkön zúzmara remegett,
arcomra hűvös könnyként hullt a dér.
Hajnalra még egyszer kivirult az égbolt,
ez volt a nap, mikor örökre elmentél.
Jaj, csak itt lehetnél!
- gosivali alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges