Csillaglámpás
Sálad az éj: komor.
Szívedig ér a mély.
Távol füst száll, s a hold
rád néz, borzong, elsodor és kísér,
ne félj, kicsim.
Vállamra szállt a köd.
Ki kint van, mind veszett.
Házak csíkja mögött
csillaglámpás – jánosbogár vezet,
ne félj, kicsim.
Mögötted út e sors,
kanyarog, mint a vér.
Talpamon tüskefolt.
Örvény sodor. Átkarol és égig ér.
Kicsim, ne félj,
Nem tudtuk, miért, mikor.
Összeér most megint.
Szemeidben Tejút -
csillaglámpás. Csukj ajtót,
nincs már baj. Bújj mellém.
Sálunk az éjgomoly.
Betakar. Add kezed.
Rég mindegy már, mi volt.
Hazaértünk. Itt csillaglámpás leszek neked.
Majd holnap
moss fogat meztelen.
Ha másnap eltűnök,
várj rám majd nesztelen,
sosemvolt helyen, hol füst száll fel,
és csillaglámpás lesz az éj.
-
Ének: Herman Alexandra
Zene és basszusgitár: Silex
Dalszöveg, vers: Kovács-Cohner Róbert
Felvétel első nyilvános fellépésünkről (a Csillaglámpás 28:24-nél kezdődik):
- Kovács-Cohner Róbert alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges