Elmegyek síró, őszi fényben
Jöttem tavaszi serkenésben,
elmegyek síró, őszi fényben.
Fölöttem kaján ember-gépek,
avart taposva szétmetélnek.
Elmúlt életem – termő évek –
madarak-lakta, széthullt fészkek
zuhannak széjjel. Ág nyikordul,
jajongó törzsem életet koldul.
Hajnalra kelve úgysem élek,
rekviem szól majd, gyászos ének.
A fohász már hasztalan létemért,
fekete fátyolba borul az ég.
Rám hull az este végzetes csendje,
madarak ringnak lassú ütemre.
Elszenderülnék, de jaj, gyenge ágam
mellém hanyatlik halálra váltan.
- gosivali alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges